Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Horror, scifi, fantasy novellák és filmkritikák

Horror, scifi, fantasy novellák és filmkritikák

Engedj el, kérlek!

2019. december 21. - SzaGe

sadness.jpg 

Leszaladtam este a kis közértbe, mert megéheztem. Benyitottam, de nem volt egy árva lélek sem. Ez merőben szokatlan jelenség, főleg az esti órákban. A pénztárnál se állt senki – pedig csíptem a csinos eladónőt-. Randizhattam volna vele, de lekéstem, mert bátortalan voltam. Talán legközelebb jobban ráfekszek a dologra.

  Egyszerű, gyors vacsorára vágytam. Kivettem egy csomag virslit a hűtőből, és a kasszához léptem. Percekig ácsorogtam. Szerettem volna már fizetni. Hátrafordultam a bejárat felé. Láttam egy idős asszonyt, fekete ruhában a bolt üvegfala mögött. Engem nézett mereven. Összezavarodtam, majd kitettem egy ezrest a pénztárgép mellé. Elindultam kifelé az üzletből, ügyelve arra, hogy véletlenül se akadjon össze a tekintetünk.

  Előkészültem a vacsorához. Négy virslit főztem meg, és mustárt tettem hozzá, friss kenyérrel. Megterítettem az asztalon egy nagy pohár ásványvízzel megtoldva. Az este további részében csendben falatozgattam. Közben azon gondolkodtam, hogy miből készíthetik a virslit. Lehet jobb nem tudni az ilyet. Még a végén fintorogva kellene elfogyasztanom, mert attól még megenném. Meg én. Bármit is tesznek bele, nem fog zavarni, mert finom.

  Miután az utolsó falatot is lenyeltem, összeszedtem a mosogatnivalót. Ám a konyhába érve ismét megláttam a fekete ruhás asszonyt. Ott állt a mosogató szekrény előtt. Kiesett a kezemből a tányér, és az evőeszköz. Hangosan csörömpöltek a földre érve. Karikás szemeivel, szomorkás arcvonásaival kereste a tekintetemet. De nem foglalkoztam vele. Sarkon fordultam és kimentem a közeli parkba sétálni: megszellőztetni a fejemet, hátha kitisztul.

  A park jó lehetőség arra, hogy az ember relaxáljon. Az egyik kedvenc padomra ültem le, amit nemrégen újítottak fel. Kicserélték az ülő részét, és a háttámláját. Mindezt élénk pirosra festették. Pöpec! Még nem firkálta tele senki. Ideális alkalmatosság a nyugalomhoz. Bár, a park kihalt teljesen. Egyedül ültem a közepén. Viszont nem érdekelt a dolog. Az embernek szüksége van magányra, ha betelik az a bizonyos pohár – az én poharam már régóta betelt. Felnéztem a feketeségbe. Próbáltam a fák lombjai között átnézni, hátha meglátom a csillagokat. Nem jártam sikerrel. Túlságosan sűrű a tölgyfa lombkoronája, ami alatt üldögéltem. Visszabiccentettem a fejemet. Ekkor megláttam a szembe lévő padon az öregasszonyt. Nem akar elengedni. Most mitévő legyek? Egyetlen hely jutott az eszembe, ahová érdemes tovább állnom.

  A templom ajtaja mindig nyitva volt. Bármikor bemehettem imádkozni, ha éppen úgy akartam. Ahogyan most is. Mindig van mit megbánni. Az élet tele van kísértéssel, és ez a legjobb hely megbeszélni a dolgokat. „Isten meghallgat” - legalább is ezt mondogatta az atya - . Elérkezettnek láttam az időt egy fohászra. Hangosan mondtam ki a gondolataimat, mivel itt is egyedül voltam. Legalább nem zavart senkit se a párbeszédem a Mindenhatóval. Csak a gyertyák pislákoltak az ablakokban némi fényt vetve a padsorok közé. De nem fejezhettem be. Megérintette valaki a vállamat, miközben térdeltem a szószék előtt, imára kulcsolt kézzel. Az idős asszony ide is követett. Végre összeszedtem a bátorságomat, hogy szembenézzek vele. Ekkor megszólalt:

- Nem akarom, hogy elmenj, fiam! Itt hagytál engem a gyászban. Mindenhol téged látlak. A boltban, a konyhában, a parkban … és most itt. Tudom, hogy nem maradhatsz. Két hete temettünk el … de maradj még, kisfiam! Annyira szeretlek!

- Édesanyám, engedj el, kérlek!

A bejegyzés trackback címe:

https://novellagyujtemenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr3415360918

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása