A nem túl távoli jövőben…

 Edward Clark sietősen lépkedett a Nemzetközi Űrszövetség épületének félhomályos folyosóin. Hóna alatt egy vastag mappával, másik kezében fekete aktatáskával nyargalt a vezetőségi ülésre, ahol már várták. Izgult, de egyben ideges is volt, hiszen kidolgozott egy tervet, aminek segítségével ismét embert küldhetnek a Marsra. Ha a munkáját pozitív elbírálásban részesítik, akkor az emberiségnek ismét lesz lehetősége meghódítani a vörös bolygót.

  Évekkel ezelőtt már a NASA-nak volt egy próbálkozása a Mars kolonizálást illetően, de kudarcba fulladt. Egy gigászi napkitörés hetekre keresztezte a Marsra igyekvő űrhajó röppályáját. A katasztrófa oka az űrhajó elektromágneses védőpajzsának elfordulása volt. A kedvezőtlen pozíciója miatt bejutott a sugárzás, és a legénységet valósággal megsütötte, ráadásul a berendezéseket is tönkre tette. Az űrhajó másodpercek alatt darabjaira hullott. Hamar világossá vált, hogy idegenkezűség okozta a drámai fordulatot. Erre a fekete doboz adatainak részletes elemzése során jött rá az elrendelt vizsgáló bizottság, miszerint az űrhajó mesterséges intelligenciáját összezavarta egy adatcsomag, ami miatt elfordította a biztonságot jelentő pajzs tengelyét. A végzetes információt kívülről juttatták a rendszerbe, de a tettes kilétére, módszerére csak napokkal később derült fény.

 Robert F. Hays, a floridai rakétakilövő állomás fedélzeti technikusa volt. Feladatai közé tartozott a pilótafülke navigációs diagnosztikája a kilövést megelőző órákban. A biztonsági kamera felvételeinek átvizsgálása közben feltűnt, hogy Hays egy apró fekete tárgyat tett az egyik kiszerelt panel mögé, majd visszacsavarozta, és folytatta a munkáját. A szakértők egyértelműen megállapították, hogy az idegen tárgy nem volt az űrhajó tartozéka. A zavaró berendezés valószínűleg csak a megfelelő alkalomra várt, hogy halálos csapdává változtassa az űrhajót.  

 Hays-t nem tudták kihallgatni, mert azonnal fejbe lőtte magát, miután rátörtek a kommandósok. Ám a lakásában talált szentély arról árulkodott, hogy egy fanatikus „világvége” szekta tagja, egyesek szerint vezetője lehetett. Senki se tudott a kettős életéről.

  A hatóság minden igyekezete ellenére Hays halála és bűnössége hamar kiszivárgott a világhálóra. 

  Az eset megrázta a nemzeteket. Szokatlanul nagy zavargásokat váltott ki világszerte a nyolc tagú legénység halála. A vallási vezetők tiltakoztak, és a Sátán (némelyek Antikrisztusnak nevezték) felemelkedésének minősítették a merényletet. Tízezrek haltak meg a tüntetések miatti összecsapásokban, és az emberi társadalom mondhatni kifordult önmagából.

 A NASA vezetőségét – Hays halálhírének kirobbanása után – azonnali hatállyal leváltották, és a hivatal működését határozatlan időre leállították. Eközben a Nemzetközi Űrszövetség teljes titokban megbízott néhány kiváló tudóst, mérnököt, biológust és asztrofizikust, hogy készítsenek egy tökéletes tervet a Mars meghódítására.

 Edward a nyakában lógó piros kártyát az ajtó érzékelőjéhez érintette, ami egy hangos sípolás kíséretében kinyílt, miközben az asztalnál ülő biztonsági őrök minden mozzanatát figyelték.

 A tárgyaló teremben két idősebb férfi (aranycsillagos váll-lapokkal, tengernyi kitüntetéssel a sötétzöld zubbonyukon) és egy lila blézeres, fehér inges nő várta ülve Edward jelentését.

– Jó napot, a vezetőségnek! – mondta határozottan Edward, ejtett egy halvány mosolyt, de feleletet nem kapott, csak komor, vizsgálódó tekinteteket. Táskáját a mappájával együtt letette a számára előkészített asztalra. Fél perc turkálás után elővette laptopját és bekapcsolta. –Nos, szóval… elkészítettük a tervet. Pár dolgot átvariáltunk a kezdeti koncepcióhoz képest, de azt hiszem jó munkát végeztünk!

– Átvariálták? Mégis mennyire? ­– kérdezte a bal oldali nagykutya (legalább is Edwardnak egy bulldog ábrázata jutott eszébe a férfi arcvonásairól).

– Az organikus mesterséges intelligencia egyszerűen nem működik úgy, ahogyan eredetileg elképzeltük. Az emberi agy csodálatos biológiai szerkezet, és felfoghatatlan képességekkel rendelkezik. A nanorobotok bejuttatása az emberi szervezetbe pedig hatalmas mérföldköve volt az orvostudománynak, de ha az agyat kivesszük a természetes környezetéből – a koponyából –, akkor idővel döntésképtelen kocsonyává változik. A korai dementálódás visszafordíthatatlan, és hetek alatt egy kilencven éves ember szintjére süllyed. Egyszóval nanotechnológiával nem tudtuk megoldani a problémát! Ezért megkerültük kicsit.

– Éspedig? – kérdezte türelmetlenül a jobb oldali váll-lapos, aki inkább egy ezüstös, vén rókára hasonlított.

– Élő emberen próbáltuk ki a technológiát! – Edward kijelentésére egymásra nézett a vezetőség. A blézeres hölgy felvette poharát a márványasztalról, ivott egy kortyot, visszatette, és megszólalt.

– Ugye, tudja, hogy ez tiltott módszer?

 Edward tisztában volt vele, sőt, azzal is, hogyha nyilvánosságra kerülne a dolog, akár halálbüntetést is kiszabhatnak rá. A kísérlethez használt agyakat balesetekben szerencsétlenül járt emberekből operálták ki (természetesen teljes diszkrécióval, és a hozzátartozók beleegyezésével), akik amúgy is meghaltak volna, de élő, egészséges, tudatuknál lévő embereken végzett efféle kísérletek tilosak voltak világszerte. Ettől függetlenül Edward bevállalta a rizikót (és a méreginjekció árnyékát is), hogy megalkossa az űrutazás bionikus intelligenciáját, vagy ahogy maguk között becézték: a navigátorát.

– Tudatában vagyok a módszerem besorolásában, de csak így sikerült azt a bizonyos áttörést elérni. A tesztek száz százalékban bebizonyították, hogy akár extrém körülmények között is működik az ember és a gép szimbiózisa. A test öregedési folyamatát módosított nanorobotokkal, és egy speciális, szintetikus sejt-koktéllal nagy mértékben lelassítottuk. Számításaink szerint ezekkel a beültetésekkel, akár százötven év is lehet a navigátor életkora, ami legalább ötven Mars-utazásra elég. Természetesen hónapokig tartó mély alvás és egyéb időhúzó beavatkozás nélkül.

–És – vágott közben a lila blézeres –, hogyan küszöbölték ki az ember tényezőt, az érzelmeket, a személyiséget? Ráadásul egy átlagos embernek évekbe telik, mire a rengeteg információt megtanulja, ami egy ilyen utazáshoz szükséges!

– Remek kérdések, amire megvannak a válaszaim! Régóta tudjuk, hogy a kisagy bizonyos területének stimulálásával olyan mély, mégis aktív fázis hozható létre, ami alatt az agy afféle adathordozóként funkciónál. Ilyenkor elég lefuttatni vizuális formában – nevezzük tananyagnak – az adatokat, és véglegesen beíródnak a hosszú távú memóriába. Kezdésnek ötven különböző nyelvet tanult meg a navigátor folyékonyan, nem egészen fél óra alatt! Bizonyos neuronhálózatok blokkolásával kizártuk az érzelmekhez, személyiségekhez kötődő területeket. A navigátor testét pedig egy erre a célra kifejlesztett konzerváló gélbe helyeztük el, ami megvédi a bőrt a külső behatásokkal szemben. A védőburok többféle sugárzást is elnyel, ami úgy vélem előnyös, ha tudják mire célzok. Étrendje egyszerű, poralapú fehérje- és aminosav koncentrátum, aminek a szükséges mennyisége pár gramm hetente. Tökéletes biológiai gépezetet hoztunk létre, ami kész átvenni egy űrhajó felett az irányítást, kész felsőbb parancsokat végrehajtani, kész teljes körűen navigálni a világűrben, nem vezethető félre és jelenleg a legokosabb ember, illetve bionikus-intelligencia a Földön! Pár hónapja, viszont a számítási modelljeinket túllépve tágult a navigátor tudata ­– Edward pötyögni kezdett a laptopján, miközben hirtelen elhallgatott.

– Mit ért pontosan „tágulás” alatt? – kérdezett ismét a nagykutya. – Edward? Válaszoljon, kérem!

– Elnézést kérek! Nem sokat aludtam mostanában.

– Akar egy kis szünetet tartani? – érdeklődött a blézeres hölgy.

– Dehogy, folytatnám! Szóval… pár hónapja kialakult egyfajta paranormális képesség a navigátor elméjében. Tárgyakat képes mozgatni! Mikor először tapasztaltuk a jelenséget, akkor még csak a labor pár méteres körzetében tudta levitálni a berendezéseket, ám hamar megnövekedett a hatósugara. Úgy véljük, hogy az emberi agy működésének ismeretlen területére tévedtünk. Persze a történelemben éltek ilyen képességű emberek, de nekik veleszületett adottság volt. A navigátor úgymond kinyitott egy ablakot, ahol talán más dimenziók húzódnak. Úgy véljük a laborosokkal, hogyha ez a tudati felemelkedés tovább folytatódik, akkor képes lesz molekuláris szinten manipulálni az anyagokat. Nem lesz szükség háromdimenziós nyomtatókra, és ha bármi meghibásodás történik az űrhajón, esetleg a telepes modulokkal, akkor a navigátor képes lesz kijavítani minden hibát, viszonylag rövid időn belül. Természetesen mindezt akár szigorú ellenőrzés alatt.

– Árulja el, Edward, hogy ki a navigátor? Vagyis ki volt az előző életében, ha érti mire gondolok – kérdezte kissé vonakodva a lila blézeres hölgy.

– Egész életemet egy célnak szenteltem: a kutatásaimmal emberi életeket menteni, jobbá tenni, elviselhetőbbé! De sajnos a veleszületett genetikai rendellenességeket még a nanorobot technológiával se nem tudtam kiküszöbölni. Az áttörés „agyi szintű képletét” végül egy hozzám közel álló személy fejtette meg, aki szintén beteg. Az izomsorvadás genetikai anomáliája felemészti a testét, de a gondolkodása példa nélküli. Brynda, a lányom olyan ötletekkel állt elő a kutatás során, amire nem gondolunk! Nélküle nem sikerült volna!

  Halk tanácskozásba kezdett a meghökkent vezetőség. Edward szinte biztos volt benne, hogy elfogadják majd a „szuper navigátorát”, mint megoldást. Végül az ezüstróka nézett egyenesen Edwardra.

– Tehát, ha jól értjük: létrehozott egy szuperembert, Bryndát, aki mellesleg a lánya, és a képességei messze meghaladják a józan ész határát, bízzuk rá egy több milliárd dolláros bolygóközi küldetés lebonyolítását, miközben Brynda elméje folyamatosan fejlődik, aminek a következményit, hatásait felfogni, talán megjósolni se tudjuk. Ez túlontúl kockázatos. Ha ismét elbukik a Mars-misszió, és ha nyilvánosságra kerül, akkor beláthatatlan következményei lennének az emberiségre nézve. Hays szektás nézetei futótűzként terjed a világban, ráadásul egyes becslések szerint több követője lehet már, mint Krisztusnak. Még egy katasztrófa csak olaj lenne a tűzre, ami végleg a gyűlölet lángjába boríthatja szeretett bolygónkat.

– A történelmet a győztesek írják, és itt az újabb lehetőség! Az én módszerem a legjobb, amivel a küldetés sikere biztosítható! – reflektált Edward.

– Sajnáljuk, de túllépett egy bizonyos határt! – emelte fel a hangját az ezüstös róka.

– Értem… ám mielőtt végleges döntést hoznának szeretném, ha megnéznének valamit! – Edward a vezetőség felé fordította laptopját, aminek a kijelzőjéről egy halvány kék, női arc nézett rájuk a fekete háttérben.

– Üdvözlöm a vezetőséget! Brynda vagyok – szólalt meg az arc a monitoron. – Apám már bőven felvázolta a jelenlegi állapotomat és a képességeimet. De maguk mégse bíznak bennem, és ahogyan kiértékeltem: apámban se. Szeretném demonstrálni a tudásomat, amitől remélem másféle megvilágításba helyezik döntésüket a jövőre nézve. Tudom, hogy a Mars-misszió nem a bolygó köveinek, vagy az élet egykori lenyomatának vizsgálatáról szól. A MV12-es Mars-szonda tíz éve, tizenkét napja, húsz órája és három perce egy furcsa anomáliát fotózott le a Gale-kráterben. Eközben akkora interferencia lépett fel, ami pár másodperc után kisütötte a műhold áramköreit, de az addig lefotózott adatok eljutottak a földi-irányítóközpontig.  Az elemzések arra következtettek, hogy egy eddig ismeretlen energiaforrás helyezkedik el a kráterben. A további műholdas megfigyelések és mérések igazolták, hogy nagy valószínűséggel sötét energia koncentráció hever mélyen eltemetve a vörös homok alatt. Ez volt a titkos prioritása az első missziónak, ami kudarcba fulladt. Hays látta a fotókat, majd ördögi látomások kezdték gyötörni. Úgy vélte, hogy a sötét energia nem Isteni eredetű, hanem annak szöges ellentéte. A merénylettel megakadályozta a misszió sikerességét, ezzel viszont olyan vallási lavinát indított el világszerte, amire nem volt még példa a történelemben.

– Ezek szigorúan titkos információk! – szakította félbe a kikerekedett szemű nagykutya, és megnyomta a márvány asztal alján elhelyezkedő pánik gombot. Két másodperc múlva berontottak a biztonsági őrök, pisztollyal a kezükben, de mielőtt megszólalhattak volna hirtelen a levegőbe emelkedtek. Kezükből szinte egyszerre esett ki a fegyver, miközben fejüket beverték a nagy méretű világítótestbe, ami a plafonról világította be a termet. Ezután ájultan hullottak vissza a padlóra. A vezetőség tagjai ledermedtek. Nyakukat fojtogató érzés járta át. Ruházatukról lepattantak a gombok, mialatt kitüntetéseik az ölükbe hullottak. A lila blézer kettéhasadt a nő hátán, míg a pohár (amiből kortyolt pár perccel ezelőtt) szétrobbant az asztalon. Az üvegszilánkok megbolydult darazsak módjára keringtek a tárgyalóteremben. Végül a halványkék arc eltűnt a monitorról, és Edward lecsukta a laptopot.

 A bizottság tagjai viaszbábukká alakultak. Tekintetükre örökre ráfagyott az ijedség. Az üvegszilánkok lehullottak a padlóra, és kísérteties csend telepedett a tárgyalóteremre. Pár másodperc után megszólalt Edward mobiltelefonja, aki nehezen tudta felfogni mit is lát valójában.

 Brynda tudatának tágulása hihetetlen mértékben növekedett. Végül Edward a hatodik csörrenésre összerezzent, és elővette zsebéből a mobiltelefonját.

– Halló?

– Üdvözlöm, Edward! Kyle vagyok. Felkeltette a figyelmemet a bemutatója!

– Hallgatom, Kyle! – felelte Edward zavarodottan.

– Tudja a bizottság tagjai csak bábok voltak, akiket mozgatunk ide-oda. Most már úgy látom, hogy valóban elérte őket a végzetük. Ne aggódjon miattuk, már úton a takarító brigád. De, rátérnék a lényegre, ha nem bánja!

 Edward valahogy sejtette, hogy a Nemzetközi Űrszövetség mögött nem holmi tábornokok, vagy lila blézeres elnöknők állnak. A szálak felsőbb körökbe vezetnek. A föld legbefolyásosabb emberei kilétét mindig is titok övezte, és ha valamelyikük előbújt, és felvállalta a nevét, és hamarjában a lényegre tér, akkor baj van. Nagy baj.

– Szóval a Mars-küldetés eltitkolt indítékát már ismeri – folytatta Kyle –, ahogyan a lánya részletesen kifejtette. Az emberiség túlélése, viszont a sötét energia „megszelídítésén” áll, vagy bukik. Hays, egy olyan láncreakciót indított el, ami pár éven, talán hónapokon belül elhozza az apokalipszist a Földre. Köztünk szólva: nem volt nehéz dolga, hiszen kiapadóban a Föld energiakészlete. Ezt már régóta érzi a társadalom, hiszen a megélhetés még legfejlettebb országokban is problémát okoz. Ráadásul valami dolog, valami gonosz, valami sötét esszencia befészkelte magát az emberi elmék milliárdjaiba. „Testvér testvér ellen fordul!” – ahogyan említi a Biblia. Talán a túlnépesedés, talán a természet bosszúja, esetleg Isten haragja? Csak találgatunk, és ezért nincs sok időnk. A pénz már nem számít. Ha még mindig szeretné megmenteni az emberiséget, most megteheti …

Foly. köv…