Alina kamaszkorának egyik kedvenc időtöltése az olvasás volt. A kötelező irodalmon kívül falta a papírra vetett fantázia regényeket is. Rendszeresen vaskos könyvekkel tért haza a könyvtárból. Tolkien, H. G. Wells és Lovecraft műveit kifejezetten érdekesnek tartotta, de a Bibliát sem vetette meg. Olyan is előfordult, hogy hajnalig világított az olvasó lámpája. Nagy érdeklődést mutatott a történelemben előforduló csodák megismerésére, főképp a megértésükre. Isten létezésének teóriái, a vallások gyakorlata a különböző nemzetiségekben, különös izgalommal töltötte el. Egyik este a 17. században élt, szenté avatott személyről olvasott. Cupertinoi Szent Józsefet olyannyira lehengerelte Isten nagysága és ereje, hogy rengeteg alkalommal esett transz szerű állapotba. Ennek eredményeképpen többször felemelkedett a földről, aminek megannyi tanúja volt. Alina itt találkozott első alkalommal a levitáció említésével a történelemben. Miután végzett az olvasással, letette a könyvet maga mellé. Kinézett az ablakon, ahol a hajnali napfény lágy paplan módjára takarta be fényével a vidéket. Gondolataival kisuhant a szülőfaluja fölé, és madártávlatból szemlélte a tájat perceken keresztül. Becsukta a szemét. Ez az pirkadat más volt számára, mint a többi. Életcélja új irányba mutatott.
  Alina a következő hetekben megszállottja lett a levitációnak. Képeket, élménybeszámolókat, történelmi eseteket keresett főképp. Válaszokat akart. Újra Katolikus misékre járt, próbálta megérteni Isten szeretetét és áldozatát, mint ahogy Szent József is tette hajdanán. Egyik alkalommal, miután a szentmise véget ért, Márton atyához fordult kérdéseivel. A fekete selymes reverendát viselő idős ember, csendben végig hallgatta a lányt élményeiről, és terveiről. Pár másodpercnyi bölcs hallgatás után, annyit mondott csak, hogy vigyázzon, mert az ördög soha nem alszik, miközben körülöttünk ólálkodik fenevad módjára. Majd egy „Dicsértessék” után sarkon fordult és elindult vissza a kápolnába. Alina csalódottan vette tudomásul Márton atya szűkre szabott válaszát. Összezavarodott és nem értette mi köze a gonosznak bármihez is. Elindult hazafelé. Úgy érezte, hogy az atya nem volt vele őszinte. Már-már összeesküvés elmélet gyártott magában. Végül tudomásul vette. Szerette a keresztény egyház Istenét és Jézusát, de céljai eléréséhez más utat kell választania. Tisztában volt azzal is, hogy a keleti vallások spirituális alkalmazását nem szerette az egyház, viszont a történtek után megváltozott az álláspontja.
  Egyik ismerőse még régebben ajánlotta a jógát Alinának, ahol hasonló gondolkodású emberek gyűlnek össze. A hindu eredetű testgyakorlási rendszer tökéletesen illeszkedett felemelkedésének további egyengetéséhez. Elvira, az oktatónő nyugalmat és kiegyensúlyozottságot sugárzott magából. Idősebb kora ellenére arca szép volt, alakja fiatalos és ráncoknak semmi nyoma. Egy-két apró szarkaláb tanúskodott azért a korral járó kellemetlenségekkel. Alina hamar otthonosan érezte magát a barátságosan mosolygós társaságban. Már az első alkalom után jóleső simogató melegséget érzett a hasa tájékán és a gerinc vonalában. A pozitív energiák áramlása érzékelhető fizikailag is. Tudta, hogy jó úton halad. Viszont a harmadik alkalomnál történt valami. Mielőtt véget ért volna a torna, felkelt és sétált egy kört a jóga teremben. A többiek ügyet sem vetettek rá. Majd visszaült és lefeküdt. Ekkor hirtelen társai vették körbe, aggódó tekintettel. Az oktató elmondta neki, hogy elájult meditáció közben, de Alina nem erre emlékezett. Végül Elvira megsimogatta a hátát és félre hívta. Elmondta neki, hogy tartozik egyfajta misztikum is ezekhez a gyakorlatokhoz. Vannak emberek, akiknek jógázás közben felnyílik egy bizonyos érzéke, vagy szeme. A tudat rövid időre kiléphet a testből, miközben olyan dolgokat tapasztal meg, amiket más nem láthat. Spirituális energiák áramlása segíti ezt a folyamatot. Elvira arra is figyelmeztette fiatal és lelkes tanulóját, hogy óvatosan kell kezelni ezt a képességet. Alina már kevésbé figyelt oktatója intelmeire. Feltöltötte valami az eddigi üres kelyhét, és ő mámoros ábrázattal kortyolgatott belőle. Pár alkalom után tudása már meghaladta Elviráét is. Többször transzba esett, amik miatt társai tartottak tőle. Végül elhagyta az iskolát. Mivel jómódú családból származott, anyagilag megengedhette magának a remete életet, ezért otthonában kezdett új életet. Naponta több órát meditált és csiszolgatta tudását. A transzok alatt egyre sűrűbben látott energia csíkokat maga körül, amik kígyózó mozdulatokkal a végtagjaira tekeredtek. Orgazmikus érzések járták át egyre soványodó testét. Végül eljött a nagy nap.
  Tizenegy hónapos meditációs tréning, és spirituális felkészülés meghozta az eredményét. Alina boldog volt. Nappalija közepén, lótuszülésben lebegett körülbelül húsz centire a földtől. Érezte az energiák áramlását, ami a gravitációt legyőzve emelte a magasba törékeny testét. Kezeit óvatosan és lassan széttárta, majd felemelte. Elméjében nem voltak negatív gondolatok. Üresnek és befogadó képesnek kellett lennie, mert a fizikai korlátokat csak így lehetett legyőzni. Kinyitotta a szemeit. Meglepően tapasztalta, hogy a szoba falai áttetszővé váltak körülötte. Amolyan szabálytalan alakú akril üvegtáblák sokaságára emlékeztette. Látta az udvarán a pár éve ültetett fiatal tuja fenyőit, ahogyan a piros és rózsaszínű leanderjei felé hajoltak. Az örökzöld fák mögött pedig fel-fel bukkanó gyalogosok lépkedtek sietősen. Jobbra a kedvenc szürke kisautója álldogát délceg udvarló módjára, mint aki leskelődik a szerelme után. Alina harmadik szemének kinyílása a női spirituális kiteljesedés tökéletességének kétségbevonhatatlan példája. Tudata kitágult és egy olyan dimenzió létezésének lett a tanúja, ami kevés embernek adatott meg a történelem folyamán. A levitálós idillt végül egy koromfekete holló zavarta meg, ami az ablakpárkányra szállt le. Vészjósló károgásba kezdett, majd csőrével kocogtatni kezdte a csukott ablakot. Pár próbálkozás után magától kinyílt, de a lebegő nő nem foglalkozott vele. Ahhoz túlságosan rabja volt a frissen szerzett élményének. A madár pár pillanat alatt rászállt Alina fejére, károgott még kettőt, majd kereplőjét belevájta mindkét szemébe. A csontsoványra fogyott test nagyot koppant a padlón. Életereje fénylő fátyolként kibújt falfehér arcából és körbe vette a gyilkos madarat. Alina túl messzire ment. A szárnyas fenevad kiröppent a lelkével.
  Márton atya a temetés után teljesen magába roskadt. Érezte, hogy nagy bűnt követett el. Oltalmaznia kellett volna és nem hátat fordítani. Könnyáztatta tekintetével bújta a Bibliát és feloldozásért könyörgött, miközben egy rózsafüzért markolászott görcsösen.